Munkabaleset esetén, az első és legfontosabb a sérült azonnali ellátása és a helyzet stabilizálása. Azonban amint a közvetlen veszély elmúlt, egy másik, jelentős feladat veszi kezdetét, mégpedig a munkabaleset kivizsgálása.
Sokan azt gondolják, hogy ez csupán egy bürokratikus teher, de valójában ez az a lépés, ami alapjaiban határozza meg, hogy mennyire előzhetők meg a jövőbeni hasonló tragédiák.
Mi a célja a kivizsgálásnak?
A munkabaleset kivizsgálásának alapvető célja nem a bűnbak keresése, hanem a balesetet kiváltó okok feltárása. Hiszen egy baleset általában nem csupán egyetlen tényezőre vezethető vissza. Sokkal inkább egy láncreakció eredménye, ahol apróbb vagy nagyobb hiányosságok, mulasztások, esetleg szerencsétlen körülmények összejátszása vezet a bajhoz.
A kivizsgálás során szükséges rekonstruálni az eseményeket, és feltérképezni azokat a tényezőket, amelyek szerepet játszottak a baleset bekövetkezésében.
Ahhoz, pedig, hogy a továbbiakban hasonló esemény ne következhessen be, a balesetvizsgálat során feltárt hiányosságokat minden esetben meg kell szüntetni.
Munkabalesetek csoportosítása
A baleseteket munkavédelmi szempontból három nagyobb csoportba sorolhatók:
- kvázi baleset,
- nem súlyos munkabaleset,
- súlyos munkabaleset.
A kvázi balesetek személyi sérüléssel nem járó balesetek, melyek okozhattak volna személyi sérülést is. A tapasztalatok alapján a munkáltatók nem igazán foglalkoznak ezekkel az eseményekkel, pedig az ilyen eseménysorok értékelése és elemzése hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben még kevesebb súlyos esemény következzen be az adott munkahelyen.
A nem súlyos munkabaleseteket két csoportba sorolhatjuk. Az elsőbe az 1-3 munkanap közötti munkaképtelenséggel járó munkabalesetek tartoznak. Az ilyen eseteknél a munkabaleseti jegyzőkönyvet a sérült és a munkáltató mellett a társadalombiztosítási kifizetőhelynek szükséges megküldeni.
A második csoportba azok az esetek tartoznak, ahol a munkaképtelen napok száma meghaladja a 3 munkanapot. Ezekben az estekben a jegyzőkönyvet az előbb felsoroltakon túl, a területileg illetékes munkavédelmi hatóságnak is meg kell küldeni, valamint az eseményt munkabaleseti nyilvántartásba kell venni.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87 § 3. pontja határozza meg a súlyos munkabalesetek fogalmát. Amennyiben ilyen baleset történik a munkáltatónak – telefonon vagy e-mailben haladéktalanul be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóság felé. A balesetet a nem súlyos munkabalesetekhez hasonlóan jegyzőkönyvezni és nyilvántartásba kell venni.
A kivizsgálás lépései
Bár minden baleset egyedi, a kivizsgálás folyamata jellemzően hasonló lépésekből áll:
- Azonnali intézkedések megtétele: elsősegélynyújtás, a terület biztosítása, további sérülések megelőzése.
- Bejelentés: a baleset bejelentése a belső felelősöknek és a hatóságoknak (pl. Munkavédelmi Hatóság) a jogszabályban előírt határidőn belül.
- Baleseti napló kitöltése.
- Adatgyűjtés: a sérült és a tanúk meghallgatása, a helyszín alapos felmérése, fényképek készítése, dokumentumok (pl. karbantartási naplók, oktatási jegyzőkönyvek, kockázatértékelés) begyűjtése.
- Elemzés: az összegyűjtött adatok rendszerezése és elemzése az okok feltárása érdekében.
- Munkabaleseti jegyzőkönyv készítése: a kivizsgálás eredményeinek dokumentálása a jegyzőkönyvben.
- Nyilvántartásba vétel: munkabalesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése.
- A dokumentumok beküldése: az esettel kapcsolatos dokumentumok, jelentések, jegyzőkönyvek beküldése az illetékes hatóságnak a jogszabályban előírt határidőn belül.
- Intézkedések meghatározása és meghozatala: a hasonló balesetek elkerülése érdekében szükséges intézkedések meghozatala (oktatás, műszaki változtatások, eljárások megváltoztatása stb.).
Kinek a feladata a kivizsgálás?
A munkabaleset kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenység, tehát munkavédelmi szakember végezheti.
A balesetek kivizsgálásában részvételi lehetőséget kell biztosítani a munkavédelmi képviselőnek is.
A nem súlyos munkabalesetek esetén tájékoztatni kell a foglalkozás egészségügyi alapszolgáltatást ellátó orvost, valamint részvételi lehetőséget kell biztosítani részére a munkabaleset kivizsgálásában.
Súlyos munkabaleset esetén azonban a foglalkozás egészségügyi alapszolgáltatást ellátó orvosnak kötelező jelleggel részt kell vennie a kivizsgálásban.
Továbbá súlyos munkabaleset esetén a Munkavédelmi Hatóság is bekapcsolódik a folyamatba, és párhuzamosan saját vizsgálatot folytat. Ebben az esetben a munkáltatónak teljes körűen együtt kell működnie az eljáró hatósággal.
Egy alapos munkabaleset-kivizsgálás nem csak egy jogi kötelezettség, hanem befektetés a jövőbe.
A tanulságok levonásával és a meghozott intézkedések bevezetésével nem csupán elkerülhetők a további sérülések és emberi tragédiák, hanem:
- Javul a munkahelyi biztonsági kultúra: a dolgozók látják, hogy a cég komolyan veszi a biztonságot, és törődik velük.
- Nő a munkavállalók bizalma: megbízhatnak abban, hogy a munkáltató mindent megtesz a biztonságos munkakörülményekért.
- Csökkennek a költségek: kevesebb táppénz, termeléskiesés, jogi eljárás és kártérítés.
- Nő a termelékenység: a biztonságosabb, jól szervezett környezet hozzájárul a hatékonyabb munkavégzéshez.
Tartsuk észben, hogy a balesetek megelőzhetők, a kulcs a tanulságok levonásában és a folyamatos fejlődésben rejlik!
Egy jól kivizsgált baleset nem kudarc, hanem lehetőség a tanulásra és arra, hogy egy biztonságosabb, emberségesebb munkahelyet építsünk!
